2. fejlesztési szakasz: a kollaboratív tanulás kulcstényezői és alapelvei

A projekt kutatási szakaszában azonosított jó gyakorlatokat a partnerek közös kritériumok mentén kielemezték, és meghatározták azokat a legfontosabb  irányelveket és kulcstényezőket, amelyek a kollaboratív tanulás módszertani keretrendszerének tesztváltozatát alkotják.

Irányelvek: definíciók és kulcsfontosságú tényezők

Ahogyan a releváns szakirodalomból kiderül, a szakmai kompetenciák fejlesztésének szempontjából hatékonyabb a szakmai tudás hosszú távú, szisztematikus fejlesztése és az egymástól tanulás, mint az egyéni készségfejlesztés. A tanári kollaboratív tanulásnak sok formája létezhet, mint például online, vagy személyes részvételen alapuló tanulóközösségek létrehozása, egymás osztálytermi munkájának megfigyelése, iskolák közötti kölcsönös tanulás, avagy külső szakértelem bevonásával kialakított tanulóközösségek.

Az alábbiakban a kollaboratív tanulás legfontosabb tényezőit foglaljuk össze.

A kollaboratív tanulás definíciója

A tanári kollaboratív tanulás során a résztvevők egy vagy több partnerrel közösen, tudatos tanulási céllal létrejövő interakció során vesznek részt a folyamatban, hogy szakmai tudásukat fejlesszék. A kollaboratív tanulás során a tudás ezeknek az interakcióknak az eredményeként jön létre, tehát az együtt-tanulás következményeként. A folyamat során megkülönböztethető az egyéni és a kollektív tanulási folyamat. A közös tanulás eredményeként létrejövő tudás nem mindig felel meg egy az egyben a kollaboratív csoport eredeti tanulási céljainak.

Kulcsfontosságú tényezők és alapelvek

Az EFFeCT projekt által feldolgozott esettanulmányok alapján a következő alapelvek és kulcsfontosságú tényezők kerültek megfogalmazásra, amelyek fontos szerepet játszanak abban, hogy a tanári kollaboráció sikeresen működjön.

1. Alapelvek:
  • Részvételre épülő szakmaiság: mennyire jellemző az iskolai szervezeti kultúrára a tanárok bevonása a szakmai döntésekbe?
  • Mély együttműködés: milyen az együttműködés beágyazottsága az iskolai szervezeti kultúrába?
  • méltányosság: mennyire jellemző a méltányos hozzáférés az együttműködési folyamatra?
  • holisztikus tanulás: mennyire irányul az együttműködő tanulás a szakmai célok mellett az emberi tényezőkre?
2. Kulcsfontosságú tényezők:
    • közös tanulási célok kialakítása az egyéni háttérbe szorításával
      • szakmai bevonódás a saját tanulási folyamat megtervezésébe, megvalósításba és értékelésébe
        • jól strukturált, mégis rugalmas fejlesztési folyamatban való részvétel
          • párbeszéd a folyamatos, többoldalú visszajelzés biztosítása érdekében
            • értékelési kritériumok azonosítása
            • morális cél, például a társadalmi igazságosság elősegítésének szem előtt tartása