A tanárok kollaboratív tanulásának koncepcionalizálása

Az EFFeCT-tanulmány Mit jelent a tanárok kollaboratív tanulása? címmel Philip A. WOODS, PhD FRSA egyetemi tanár és Amanda ROBERTS által írt első részében megismerkedhetünk a tanulás tartalmával és folyamatával összefüggő alapvető kérdésekkel, mielőtt az írás – zárásképpen – rátérne a tanárok kollaboratív tanulásának meghatározására. A második rész a jó gyakorlat négy tényezőjének bemutatásával azt az értékorientált megközelítést fejti ki részletesen, amely szerves része a definíciónak.

A tanárok mindennapi tevékenysége és szakmai fejlődése során folyó tanulásnak kognitív, affektív és gyakorlati aspektusai vannak. Arról szól, hogy mit gondol, érez és tesz a tanár, a tanulás pedig ezekből az egymással összefüggő aspektusokból épül fel. Ez összhangban áll a szakmai tanulás integratív megközelítésével, amely ötvözi az elméletet a gyakorlattal. (...)

A tanulás folyamata azt mutatja meg, hogy hogyan kerül sor a tanulásra. A tanulást egyéni és társas folyamatként, két egymással szemben álló pedagógiai modellen keresztül is megvizsgáljuk.

A tanulás pedagógiai modelljei

Eltérő elképzelések vannak arról, hogy hogyan megy végbe a tanulás, amelyekben tetten érhetők az arra vonatkozó különböző filozófiai nézetek, hogy hogyan értelmezzük és ismerhetjük meg a világot. Még mindig elterjedt a tudásátadó modell, amely szerint a tudást birtokló tekintélyszemély átadja a tudást egy azzal nem rendelkező tanulónak. A tudás megszerzését célzó ezen modell szerint a tanuló passzív befogadó. (...)

Ezzel ellentétes a tanulás participatív vagy konstruktivista modellje. E szerint a tanulók aktívan, másokkal együttműködve (tanárokkal és más tanulókkal) hozzák létre a tudást. Ebben a modellben a tanári tanulás tevőleges közreműködés annak a tudásnak a létrehozásában, amelyet szakmai fejlődésük során kívánnak megszerezni. (...)

Mindent összevetve a tanulás bizonyos fokig az az eredmény, amelyet az egyén önálló tevékenységén keresztül elér. Az ilyen egyéni, saját tevékenység azonban társadalmi környezetbe van beágyazva: az emberek a köztük zajló interakció és eszmecsere során tanulnak egymástól, ez erősíti az egyéni tanulást, ugyanakkor a csoport, hálózat vagy szervezet által létrehozott közös termékek és új ismeretek révén folyamatos, tudatos tapasztalati tanulást is eredményez. A tanulás participatív modellje jól összeegyeztethető azzal a felfogással, amely szerint a tanulás egy folyamatosan előállított tudatos termék, a tanárok tanulása pedig társadalmi, szakmai és szervezeti környezetükbe beágyazódva megy végbe. Ez a modell megfelelőbb keretet biztosít a tanárok kollaboratív tanulásáról folyó gondolkodásnak és a kapcsolódó gyakorlatnak.

A tanárok kollaboratív tanulásában alkalmazott jó gyakorlat tényezői

Az EFFeCT-projekt a partnerség fent bemutatott munkájának szerves részeként górcső alá vette a tanárok kollaboratív tanulásának értékorientált modelljét. Erre a jó gyakorlat és négy, az egyesült királyságbeli partner által javasolt tényező megvitatásával került sor, amely utóbbiak elengedhetetlen komponensei a jó gyakorlatnak. A tanárok kollaboratív tanulásának négy tényezőjét azzal a céllal fogalmazták meg, hogy segítsék a jó gyakorlat példáinak azonosítását és feltárását. E négy tényező az alábbi:

• részvételre épülő szakmaiság
• mély szintű együttműködés
• méltányosság
• mélyreható tanulás

A tanulmány definiálja ezeket a kifejezéseket, a kifejezések magyarázatai a Glosszáriumban pedig az EFFeCT-tanulmányból származnak.