Ez a fejezet bemutatja az oktatási rendszerben végbemenő együttműködés több aspektusát: 1) a tanárok szakmai fejlődését, 2) az oktatási komplexumokban folytatott gyakorlatokat, 3) a tanárok együttműködési hálózatait és 4) a kollaboratív gyakorlatokban érintett különböző tereket. Ezen aspektusokon keresztül a finn szerzők, Mika Risku és Matti Pennanen arra bátorítják az olvasót, hogy gondolja ki az együttműködés stratégiai keretét, ehhez pedig a fejezetben útmutatásként feltesznek néhány kérdést. Az EFFeCT-tanulmány végén az alábbi következtetésre jutnak:

A kollaboratív gyakorlatok különböző terekből állnak, ezek a terek figyelmet igényelnek a tevékenységek elősegítésekor és azon feltételek átgondolásakor, amelyek lehetővé teszik vagy éppen korlátozzák a tevékenységeket. E terek mindegyike hasznos terepet kínál az együttműködés számos aspektusának vizsgálatához. Összefoglalásképpen: megfigyelhető, hogy az együttműködés különböző gyakorlatokat foglal magában, és az együttműködés kialakítására irányuló stratégiák ugyancsak sokfélék. Ez a fejezet az alábbi fontos megállapításokkal zárul:

• A tanárok szakmai fejlődése különféle területekre és kérdésekre terjed ki, ahol lehetőség van együttműködésre: személyes, szakmai és társadalmi téren.
• Az együttműködést az oktatási rendszer egészének összefüggéseiben kell vizsgálni, ideértve a tanulás, tanítás, szakmai fejlődés, vezetés és kutatás gyakorlatait.
• Az együttműködésnél alkalmazott stratégiai megközelítésnek heterarchikusnak kell lennie.
• A tanárok kollaboratív tanulása során azonosítani és aktiválni kell az érintett hálózatokat: például a szakpolitikai döntéshozókat, az oktatásszolgáltatókat, az oktatási vezetőket, a diákokat, szülőket és kutatókat.
• Az együttműködést mint gyakorlatot különböző szemantikai, fizikai és társas terek alkotják.