Az iskola egészére kiterjedő megközelítés
Az oktatásnak manapság több, a globalizált világ dinamikusan változó folyamatai által előidézett kihívással kell szembesülnie, az üzleti szféra részéről is állandó kritika éri az iskolából kikerülő pályakezdők számukra nem megfelelő készségei és kompetenciái miatt, miközben egyre nagyobb az igény a tanárok szakmai fejlődésére. A tanárok szakmaisága nem merül ki az adott tárgy tanításában, és a diákok kompetenciájának a fejlesztésében, az egy-egy elkülönülő tanulmányi területen történő tanulásának és fejlődésének megszervezésében, hanem azt is magában foglalja, hogy a tanár az egész iskolában és a társadalomban is képes az aktuális folyamatok befolyásolására. Ha szükséges, még a formális tanulási környezetből is ki kell lépni, közösségbe menni, döntéseket hozni és valós problémákat megoldani, mindezt vállalkozó szellemben, hálózatépítéssel, vezetéssel és interdiszciplináris környezetben végzett munkával. Ezen igények sokrétűsége megváltoztatja a tanárokkal szemben támasztott elvárások körét azzal együtt, ahogyan a tanárok szakmai gyarapodásának megszervezésére sor kerül, mivel a hangsúly az egyéni tanulásról a kollaboratív tanulásra helyeződik. Ez megvalósítható a hálózatépítés és a szakmai együttműködés előmozdításával, aminek viszont nemcsak a tanárokra és más, az oktatásban érdekelt felekre kell kiterjednie – például kollégák, akik más tantárgyakat tanítanak, iskolaigazgatók és tanárképző oktatók –, hanem a tanárok és diákok, a diákok szülei, a vállalkozók, más területek szakemberei, a települések, a helyi közösségek, a kutatók és a szakpolitikai döntéshozók közötti viszonylatban is értendő.
Az EFFeCT-projekt keretében azzal a céllal jöttek létre a tanárok kollaboratív tanulásával foglalkozó hálózatok, hogy fejlesszék a tanárok szakmai kompetenciáit egy interdiszciplináris tanulmányi környezet megteremtése és ebben a környezetben a pedagógiai és egyéb valós problémák megoldása érdekében végzett munka terén. A többszintű együttműködés teljes terepe folyamatosan elemzésre került, hogy különböző szempontok mentén értékelni lehessen, hogy milyen hatást gyakorol ez a megközelítés a tanárok tanulására.
A kutatás alapkérdése a következő volt: Ki vegyen részt a tanárok kollaboratív tanulásában?
Kutatási módszerek:
- A szakirodalom feltérképezése a kutatás alapkérdésének megválaszolására, miszerint ki vegyen részt a tanárok kollaboratív tanulásában?
- Az EFFeCT-projektben részt vevő lettországi tanárok egyéni és csoportos gondolatai, majd az ezen gondolatokat tartalmazó szövegek tartalmának kvalitatív elemzése a tanárok tapasztalatainak felmérése céljából, továbbá együttműködés a tanárok kollaboratív tanulásával foglalkozó hálózati partnerekkel.
A lettországi kísérleti programot négy iskolában tesztelték, a vezető kutató és értékelő dr. Karine Oganisjana egyetemi docens, pedagógiai szakember volt a Rigai Műszaki Egyetemről és a VITAE-től, az Egész Életen Át Tartó Tanulás és Kultúra Intézetétől. A tanárok kollaboratív tanulására irányuló kísérlet a tanárok azon szakmai kompetenciáinak fejlesztésére fókuszált, amelyek az interdiszciplináris tanulmányi környezet megteremtéséhez, valamint – ebben a keretben – az iskolai és a helyi közösséget érintő problémák megoldásához szükségesek.
- az iskolaigazgatók kulcsszerepe a kollaboratív tanulás kultúrájának megteremtésében;
- a tanárok egymás közötti együttműködése;
- tanár-diák együttműködés;
- tanár-szülő együttműködés;
- együttműködés a tanár és a helyi közösség között (vállalkozók, település és a helyi közösség képviselői);
- együttműködés a tanár és a tanárképző oktatók és kutatók között;
- együttműködés a tanár és az oktatáspolitikai döntéshozók között.
A tanárok kollaboratív tanulásával kapcsolatos adatok gyűjtésének hálózati modellje adta az értékelési folyamat alapját, ahol a horizontális sorokban mindazon érdekelt felek láthatók, akikkel a tanárok együttműködtek a projekt alatt, míg az oszlopok a végrehajtott tevékenységeket mutatják be időrendi sorrendben.
- Együttműködés különböző iskolák tanárai között
- Tanár-NGO együttműködés
- Tanár-település együttműködés
- Tanár-vállalkozó együttműködés
- Együttműködés a tanár és a helyi közösség között
- Tanár-szülő együttműködés
- Tanár-iskolaigazgató együttműködés
- Együttműködés a tanárok és más kollégák között
- Tanár-diák együttműködés
- Tanár-projektcsapat együttműködés
- Csoporton belüli együttműködés a tanárok között
Oszlopok
- Egy iskolai pedagógiai probléma megoldása
- Egy, a közösséget érintő probléma megoldása
- Interdiszciplináris tevékenységek kidolgozása és megvalósítása
- Az elvégzett munka közös elemzése
- A konferencia műhelymunkájának tartalmi és formai kidolgozása
- Program kidolgozása tanárok számára egy kompetenciaalapú interdiszciplináris tanulmányi környezetben végzett munkához
- A szabadidő közös megszervezése
- Közös munka a Ķoņu dzirnavas-ban tartott szemináriumon
Következtetések
A tanárok gondolatai a felmerült kihívásokról és az egyes együttműködési csatornák esetében nyert hasznos tapasztalatokról azt mutatják, hogy a tanároknak sikerült:
- eredményesen élniük az érdekelt felekkel folytatott együttműködés adta lehetőségekkel;
- túljutniuk az interdiszciplináris tanulmányi környezet megteremtésével kapcsolatos nehézségeken az iskolai és a közösséget érintő problémák megoldása során, és így fejleszteniük szakmai kompetenciáikat;
- rávenniük az érdekelt feleket arra, hogy túllépjenek a formális kereteken és az érdeklődés hiányán, és hogy erőfeszítéseiket az ötletek megvalósítására összpontosítsák;
- felkutatniuk, megtervezniük és megszervezniük a projektjeik végrehajtásához szükséges humán-, intellektuális és időbeli erőforrásokat és elemezniük saját tanulási tapasztalatukat.
A teljes tanulmány elérhető az EFFeCT-tanulmányban.