olyan tanulás, amely magában foglalja valamennyi emberi képesség (kognitív, affektív és gyakorlati képességek, beleértve a morális és a szociális képességeket),a kritikai gondolkodásra való képesség, továbbá az autonómia és a valahová tartozás érzésének fejlesztését.
További információk az EFFeCT-tanulmányból:
„A tanulás jellegét és célját illetően különböző álláspontok létezhetnek. Az, hogy miként tekintünk a tanulásra, befolyásolja azt, hogy mit tartunk jó gyakorlatnak a tanárok kollaboratív tanulása terén. Amennyiben a tanulást – úgy a tanárok, mint a diákok tanulását – nem akarjuk a tesztorientált vagy performatív tanuláskoncepcióra leszűkíteni, fontos, hogy átfogóbb nézőpontot alakítsunk ki. Ez történik a mélyreható tanulás koncepciója esetében. Az ilyen tanulás során fejlődik az öntudat, a kritikai gondolkodás, az autonómia, valamint a személyiség kialakulásának folyamata abban az értelemben, hogy »kialakulnak azok a jó tulajdonságok, azok az értékek és az a gondolkodási képesség, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy jó életet éljünk, és elfoglaljuk helyünket a közösség életében« (Frost és Roberts 2011: 68). Tekinthető úgy, hogy ez felöleli a holisztikus tanulást, amely magában foglalja valamennyi emberi képességünk fejlődését – a kognitív, az affektív és a gyakorlati képességét egyaránt, beleértve a morális, szociális, spirituális, esztétikai és fizikai képességeket (Woods és Roberts 2018).
A mélyreható tanulás számos különféle dimenziót fog össze, amelyekből a tanárok szakmai tanulása összetevődik. A szakmai tanulás magában foglalja annak megtanulását, hogy mit jelent tanárnak lenni (szocializáció); továbbá a képességek javítását (például a tanárok kollaboratív tanulása vagy a társirányítású innováció vonatkozásában); a kritikai gondolkodás fejlesztését; az olyan értékekről történő gondolkodást, mint a társadalmi igazságosság, a feddhetetlenség, a bizalom és a tisztelet; valamint az oktatásügy és a fenntarthatósághoz hasonló kérdések átlátását (lásd például Forde et al. 2015).”